2019. október 19. szombatNándor
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
futyi.transindex.ro

HALLGASS ÉS NYELJ

Negyed óra alatt 1000 eurót az Orange-dzsal!

Sipos Zoltán utolsó frissítés: 2007-07-18 15:03:08

Három, egyenként 25 eurós feltöltőkártyát kell vásárolni. Az újratöltési kód bediktálása után már jön is a zsé. Ismerős?





Nyugis vasárnap délután: kinn hőguta, benn kellemes hűvös, hatalmas görögdinnye a hűtőben és ami még jobb, egy esti sörözés alakulóban. Csendben teszek-veszek a lakásban, számítógép kikapcsolva, rá se nézek, fenének sem kell.

Telefon lehalkítva, hanyagul az ágyra dobva – ne zavarjanak, de azért ha valami gáz van, mégiscsak. Meg különben is várom a sörözős fejleményeket. Néha rápillantok a kijelzőre, jött-e valami? Először nem, aztán úgy harmadszorra már kapás van.

Egy SMS: a szöveg szerint az Orange-dzsal nyertem 1 000 eurót, a mellékelt kóddal jelentkezzem az alábbi telefonszámon. Bakker. Pedig soha semmilyen játékban nem veszek részt, söröskupakokat nem gyűjtök, utalványokat eldobok, szuper tuti árengedményekben nem hiszek, sosem nyertem semmit,


született peches vagyok, leszarom.

Pár pillanatig küzdök magammal – biztosan átverés – jójó, de mégiscsak megér egy próbát – á, hagyjuk, emeltdíjas – jó, de mi van ha nem? Végül hívom a számot (0741-919-694).

Először is tisztázódik, hogy a hívás nem emeltdíjas. Már nem ráncolom a szemöldököm, a hangom is veszít a szigorából. Egy középkorú – mondataiból ítélve nem túl képzett – férfihang tanítóbácsis modorban tájékoztat, hogy egy adatbázisból kisorsolták a telefonszámom, és a nyereményt az Orange biztosítja. Az ő cégük a játék lebonyolítója.

A hang nyomja a rizsát, közben az kezd motoszkálni a fejemben, hogy ez vajon mitől jó a szolgáltatónak? Reklámnak nem lehet valami hatásos, arról nem is beszélve, hogy mostanában csak Gigi Becali dobja meg az embereket 1 000 euróval.

Ki engedte meg hogy a telefonszámom beletegyék valami sapkába, és kihúzzák? Aztán meg minek recsegő hangú lebonyolítót fogadni, amikor Orange-éknak van saját ügyfélszolgálatuk valami – számomra ismeretlen – szimfóniából verbuvált előszobazenével meg


kellemesen csicsergő női hangokkal.

Kezd hosszúra nyúlni a duma, közbevágok: uram, hogyan vehetem át a nyereményem? „Maga hallgasson végig!” – utasít rendre a hang. Én kushadok, ez van, remélem, megfizetik a hallgatásom.

Végül elérkezik a várva várt pillanat, mikor a hang kinyilatkoztatja, mit kell tennem az 1 000 euróért: 15 percem van arra, hogy vásároljak három darab, egyenként 25 eurós Orange feltöltőkártyát. Úgy igazolhatom, hogy valóban megvannak a kártyák, ha bediktálom az újratöltési kódot. Ha ez megvan, már meg is adhatom a bankszámlaszámom, s huss, landol rajta 1 000 euró.

Oké, világos. Átverés – igaz, hirtelen nem jövök rá, mi a trükk. A dörzsölt feleségem persze azonnal rávágja: az újratöltési kód! A reszelős hang gazdája negyed órán belül


ingyen kap 75 eurónyi egységet,

ehhez csupán egy SMS-t kellett küldenie egy tetszőleges számra. Arról nem is beszélve, hogy a feltöltőkártyások 100 beszélt perc után bónuszt is kapnak, tehát ezért éri meg jó pár percig ecsetelni a verseny részleteit.

A „nyerő” szám persze már nem használatos – valószínűleg valaki nálamnál szemfülesebb volt, és azonnal jelentette az Orange-nál az esetet. A szolgáltató egyébként nyilvánosan elhatárolódott a sztoritól, de ennél többet nem nagyon tehet: a lebukás könnyen elkerülhető, ha a csaló rendszeresen cseréli a telefonszámát.

Ide az utolsó bekezdésbe most jól jönne valami frappáns, dehát semmi nem jut eszembe. Csak bevágom ide, hogy soha semmilyen játékban nem veszek részt, söröskupakokat nem gyűjtök, utalványokat eldobok, szuper tuti árengedményekben nem hiszek, sosem nyertem semmit, született peches vagyok, leszarom.